Egyiptom جمهوريةمصرالعربية ǦumḥuriyatMiṣral-ˁArabiyah
Az ókori Egyiptom
vagy „Óegyiptom” hosszú ideig fennállt ókori, nagy folyam menti civilizáció volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén. A Nílus völgyében feküdt a folyó középső és alsó szakasza mentén északon a Nílus-deltája és a Nílus negyedIk kataraktája között, legnagyobb kiterjedését az i. e. 2. évezredben,az Új birodalom idején érte el. Egyes korszakokban a birodalom a Közel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Vörös-tengerig,a Sínai-félszigetet és a mai Líbiai-sivatagot is magába foglalta. Az ókori Egyiptom több mint három és fél évezreden keresztül fejlődött. Története i. e. 3150 körül kezdődött a Nílus menti települések egyesítésével és i. e. 31-ben ért véget, amikor a RómaI Birodalom elfoglalta az országot, bár nem ők voltak az elsők, akik megszerezték az uralmat Egyiptom fölött. Az egyiptomiak országukat számos néven emlegették, például Kemet, azaz „FeketeFöld”. Az egyiptomi civilizációt és társadalmat sokan merevnek,arisztokratikusnak, kasztszerűnek;irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban félrevezető. Az egyiptomicivilizáció a maga korában nagyon életteli, változatos, sok meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató,és a szoborszerű merevségnél sokkal rugalmasabb volt. A görögök és egyéb fiatalabb kultúrák, melyeket ma a modern európai civilizációkezdeteinek tartunk, a mezopotámiai kultúrák mellett az egyiptomit tekintették mintaképüknek.
Egyiptom a Nílus ajándéka.
A rendkívül termékeny folyóvölgy ősi civilizációnak ad otthont.
Legértékesebb része a Nílus-völgy 10–15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke,amely a Líbiai-sivatagoázisokkal, homokbuckákkal, mély földekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger Arab-sivatag Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna Jabal Kătrîna 2637 m. árkára 2000 m magasból leszakadómészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja:
Vízrajz
Folyó: Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.
Tavak: Legnagyobb a Nasszer-tó.Mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornátvezették keresztül pusztai sós tavakon.
Egyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. A Földközi-tenger környékén télen hullik csapadék. Északról dél felé haladva egyre szárazabb lesz a levegő, és egyre nő a hőmérséklet. Amíg Alexandriában az átlagos évi csapadékmennyiség 184 mm, addig ez az ország déli részén még az 5 mm-t sem éri el. Az 1000 méternél magasabban fekvőterületeknek magashegységi jellege van.
Egyiptom Afrika északkeleti csücskében fekszik. Rendkívül különböző tájegységekre tagolódik: a Nílus völgyére és deltájára, ahol a lakosság 99 %-a él, a Líbiai- és az Arab sivatagra és a Sínai- félszigetre. Az ókori egyiptomiak a föld első civilizált népei közé tartoztak. Az ó- egyiptomi, az emberiség egyik legősibb kultúrája,mely három évezreden át alakította az ország képét. Azonban a kopt és az iszlám egyedülálló alkotásaiban és műemlékeiben is igen gazdag. Hatalmas templomok,sírok és csodálatos piramisok bűvölik el az idelátogató turistákat.
Kairó A fõváros Afrika legjelentõsebb metropolisza, mely egyben a világ egyik legnagyobb városa is. A modern szállodák és felhõkarcolók tövében találjuk a régi mecseteket, a zsúfolt bazárt, a Citadellát és nem utolsó sorban a gízai piramisokat.
Hurghada A Vörös-tenger egyik legnépszerűbb üdülõ helye. A kristálytiszta víznek, több kilométer hosszú homokos tengerpartjának, a garantált napsütésnek köszönhetõen egész évben ideális hely a kikapcsolódást keresõk számára. A sokszínű korallok és a millió színben pompázó halak valóságos víz alatti paradicsomot tárnak a búvárok szeme elé.
Luxor, Karnak Az egykori Théba földjén fekvõ város ma Egyiptom legfontosabb idegenforgalmi központja. Bár tizenöt évszázadon át volt Egyiptom fõvárosa, csak a görög és római leírásokból ismerjük egykori gazdagságát. Az ókori Thébából csak a kõbõl épített templomok és sírok maradtak fenn, a lakóépületek és a vályogtéglából épült paloták porrá enyésztek. A Nílus partján található Luxor templomot a Szfinxek útja kötötte össze a 3 kilométerre álló karnaki templommal, amelynek építése több fáraó uralkodása alatt, folyamatosan zajlott mintegy kétezer éven át.
Királyok Völgye A lenyűgözõ luxori és karnaki templom együttessel szemben, a Nílus túloldalán fekszik a közismert „halottak birodalma". A 18 – 20. dinasztia idejében ebben a völgyben, sziklába vésett sírokban temették el a fáraókat. A Királyok Völgyétõl nem messze találhatjuk Hatsepszut királynõ halotti templomát és a Memnon kolosszusokat.
Edfu Itt található Egyiptom egyik legjobb állapotában fennmaradt temploma, a Hórusz isten tiszteletére emelt épület.
Kom Ombo A Ptolemaiosz-dinasztia idején épült kettõs templomot Szobek, a krokodilisten és a sólyomfejű Haroérisz tiszteletére szentelték fel.
Asszuán Az ország legdélebbi városa, már az ókori Egyiptom számára is fontos helységvolt. Innen szállították a gránittömböket a piramisok építéséhez, itt vésték ki a templomegyüttesekben felállított obeliszkeket. A múlt században itt épült a világ egyik legnagyobb gátja, mely mögött felduzzasztott 50 km hosszú vízfelület, a Nasszer-tó délen Szudánban folytatódik. Érdemes még felkeresni Philae templomait, melyeket az új gát építésekor áttelepítettek.
Alexandria A Földközi-tenger egyik legjelentõsebb kikötõje, az ország második legnagyobb városa. A káprázatos ókori Alexandriából, mely valaha a Földközi-tenger kulturális központja volt, már csak nagyon kevés látható. Csupán egy kicsiny színház, Pompeius oszlopa és a katakombák õrzik a hajdan volt pompa emlékeit.
Szent Katalin-kolostor A Sínai–félszigeten, a Mózes-hegy lábánál lévõ szűk völgyben fekszik. Könyvtára és a múzeum számos kincset rejt. A kolostor legismertebb része az Égõ Csipkebokor-kápolna.
